Magyarország természeti értékekben egyik leggazdagabb vidéke Zala vármegye. A Zalai-dombság festői látképe mellett egyedülálló Kovács Gyula pomológus, Magyar Örökség-díjas erdész kezdeményezése, a Tündérkert-mozgalom is. A Zala vármegye több pontján is megtalálható tündérkertek olyan gyümölcsösöket jelentenek, amikben kihalóban lévő, régi magyar tájfajtákat mentenek meg, felölelve az egész Kárpát-medencét. A kertművelés ugyanúgy a kultúránk része, mint az irodalom. Ennek szellemében született meg Kovács Gyula és Ambrus Lajos közös szerzeménye, a Gyümölcsök és praktikák a Tündérkertből című kiadvány, amely magában rejti a hagyományokban rejlő hasznos tudás zamatát.

A vármegye a kastélyok vidéke is, elég csak megemlíteni a világhírű Festetics-kastélyt, a zalacsányi Batthyány-kastélyt vagy a söjtöri Deák-kastélyt. Számos megmaradt Árpád-kori épület vagy annak maradványa hirdeti, hogy már a honfoglaló magyarok is letelepedtek itt, Itália felé vonulva.

A vármegye székhelye, a Zala folyó két partján fekvő Zalaegerszeg – Keszthely mellett – a térség egyik fontos kulturális központja. Itt található a vármegye egykori főispánjának, a költő-hadvezér gróf Zrínyi Miklós lovas szobra, és itt volt 1917-től hitoktató, majd 1919–1944 között pedig a város plébánosa Mindszenty József bíboros is. Az esztergomi érseket többek közt az 1956-os forradalom és szabadságharc idején tett rádióbeszédei, valamint hűsége és politikai kiállása az egyház és a magyar nemzet iránt is a 20. századi magyar történelem és egyháztörténet egyik legmeghatározóbb alakjává tették.

A programsorozat másik fontos helyszíne Lenti, ahol az erdőgazdálkodás mellett az idegenforgalom a legjelentősebb ágazat. A szlovén, osztrák és horvát határ közelsége miatt a turisztikai és a kereskedelmi tevékenység is megélénkült a térségben. Ezenfelül itt található a vármegye fontos, Európa-szerte ismert gyógyfürdője, a Lenti Termálfürdő.

KIÁLLÍTÁSOK

A múzeumi gyűjtemények által inspirált kincsekkel vagy kreatívipari termékekkel ismerkedhetnek meg a látogatók Zalaegerszegen a Múzeumok standjánál, a Batthyány utcában található Mindszentyneumban pedig rengeteg élmény várja az érdeklődőket.

Itt nézhető meg az Attila örökösei című, embertani és archeogenetikai tárlat, amely több kultúrát és korszakot foglal magába. Ugyanitt végigkísérhetjük egy időszaki tárlaton az MNMKK Iparművészeti Múzeum egyes gyűjteményeit, valamint az Üllői úti főépület feltárásának és rekonstrukciójának részterületeit az Iparkodjunk! kiállítássorozaton október 18. és 23. között.

A zalaegerszegi Göcseji Múzeumban 22 különböző életkorú és osztályú nő sorsát kísérhetik végig az érdeklődők a Magyar Menyasszony című tablókiállításon. A Magyar Nemzeti Levéltár Zala Vármegyei Levéltára ad helyet a Magyarul Európában vándorkiállításnak, ahol most Zala vármegye fontos iratai és dokumentumai kerülnek a középpontba.

„KÖZELEBBRŐL” – ELŐADÁSOK ÉS GYEREKPROGRAMOK

A Központban a látogatók október 18-án megismerhetik az európai és a magyar történelem sorsfordító pillanatait a történeti festészet segítségével a Királyok, hősök, csaták előadáson, a Szépművészeti Múzeum jóvoltából. A kreatívabbak pedig ehhez kapcsolódva történelmi pop-up képeslapot is készíthetnek.

A Petőfi Kulturális Ügynökség október 19-én várja a Mindszentyneumban a Sanctum sorozat követőit. Ezen a napon Juhász Anna irodalmár a líraiság útját és a városhoz való kapcsolódást keresi a zenén keresztül az egerszegi születésű Szőke Nikoletta zeneszerzővel és Sárik Péter Erkel Ferenc-díjas jazz-zongoraművésszel. Ugyanaznap ugyanitt a Kidőlt-bédölt oldalú kemencén túl program keretében kicsiket és nagyokat bűvöl el eredetmondáival és legendáival Fábián Éva népiének-tanár, mesemondó előadóművész. A Hagyományok Háza azonban nemcsak a mesehallgatókra, hanem a kézműveskedőkre is gondolt: a Mindszentyneumban mindenki megismerheti Zala vármegye népművészeti értékeit, a hagyományosan használt és a természetben fellelhető alapanyagokat is.

Október 19-én a Lenti Művelődési Központnál egész nap játékos formában ismerhetik meg a családok nemzeti értékeinket és Zala vármegye különlegességeit a Hungarikum játéktéren, illetve ugyanitt, a Templom téren kóstolhatjuk meg nemzeti konyhánk ínyencségeit a Gasztrobuszon.

Október 19-én délután szintén Lentiben, a Magyarságkutató Intézet segítségével választ kaphatnak az érdeklődők az archeogenetika tudományával kapcsolatban azon a történelmi előadáson és interaktív beszélgetésen, aminek középpontjában az Árpád-házi királyok azonosítása lesz.

MŰVÉSZET

A Zalaegerszegi Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban Soós Réka népdalénekes közreműködésével Sebő Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző a Száll a világ lepke-szárnyon című koncerten énekelt versekkel idézi fel a Kárpát-medence népzenei hagyományát. A Széchenyi téri Art Moziban pedig a filmrajongók nézhetik meg (vagy újra) Török Ferenc ikonikus Moszkva tér című filmjét. A Nemzeti Színház Lentibe hozza el Csehov: Egyfelvonásos komédiák című előadását. Vidnyánszky Attila rendezésében három mű, A medve, A dohányzás ártalmairól és a Leánykérés elevenedik meg a Művelődési Központ színpadán október 18-án este.

Október 19-én este pedig a Duna Művészegyüttes mutatja be impresszív módon a Kárpát-medence autentikus néptáncait. A Magyar táncképek című folklórelőadás mellett a közönség a Tánc-tér programsorozat részeként megtekintheti a Karöltve tánckoreográfiát, amelyet a magyar táncszakma kiemelkedő alkotói álmodtak meg.

A teljes kulturális programkínálat ismertetője a Kultura.hu/mimagyarok oldalon olvasható.

Az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban kulturális programsorozat október 25-27. között Egerbe, valamint Tatára és Tatabányára látogat.

Az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című kulturális programsorozat a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jön létre.